Hirdetési csalás
A hirdetési csalás szigorúan tilos. Hirdetési csalásnak minősülnek azok a hirdetési interakciók, amelyeknek az a célja, hogy a hirdetési hálózattal elhitessék, hogy a forgalom valódi felhasználói érdeklődésen alapul – ez az érvénytelen forgalom egyik formája. A hirdetési csalás annak a mellékterméke lehet, hogy a fejlesztők nem engedélyezett módon valósítanak meg hirdetéseket. Ide tartozik például a rejtett hirdetések megjelenítése, az automatikus kattintás a hirdetésekre, az információk módosítása, illetve a nem emberi műveletek (robotok, botok stb.) más módon történő kihasználása, valamint az érvénytelen hirdetésforgalom generálását szolgáló emberi tevékenységek. Az érvénytelen forgalom és a hirdetési csalások károsak a hirdetők, a fejlesztők és a felhasználók számára, és a mobilhirdetések ökoszisztémájába vetett bizalom hosszú távú elvesztéséhez vezetnek.
Példák a gyakori irányelvsértésekre
- olyan alkalmazás, amely a felhasználó számára nem látható hirdetéseket jelenít meg;
- olyan alkalmazás, amely automatikusan hirdetésre leadott kattintásokat generál a felhasználó szándéka nélkül, vagy olyan hálózati forgalmat generál, amely csalárd módon eredményez kattintási jóváírást;
- olyan alkalmazás, amely hamis telepítésindítási kattintásokat küld, hogy pénzt kapjon olyan telepítésekért, amelyek nem a küldő hálózatáról származnak;
- olyan alkalmazás, amely előugró hirdetéseket jelenít meg, amikor a felhasználó nem az alkalmazás kezelőfelületét használja;
- a hirdetéskészletre vonatkozó megtévesztés (pl. az alkalmazás azt kommunikálja a hirdetési hálózatok számára, hogy iOS-eszközön fut, de a valóságban Androidon); olyan alkalmazások, amelyek hamisan tüntetik fel a bevételszerzésre használt csomagnevet.