Általános kiválasztás
Mik azok a levegőminőségi skálák?
Az országok vagy régiók légszennyezettségi indexeket határoznak meg, a nyers adatokat pedig egy leíró jellegű értékelési skálába sorolják. Ezek az indexek megkönnyítik a szennyezettségi szint meghatározását, valamint az ehhez kapcsolódó esetleges kockázatok azonosítását.
A különböző országok és régiók a helyi levegőszennyezés és egészségügyi szempontok alapján különböző skálákat használnak a levegőminőség jelentésére. Világszerte több tucat helyi index van használatban. Egyes ausztrál államok például számalapú rendszer, míg mások kategóriaalapú rendszert használnak. Kanada, az Amerikai Egyesült Államok és Japán (az Európai Környezetvédelmi Ügynökséghez hasonlóan) eltérő légszennyezettségi indexeket határoznak meg.
A légszennyezettség emelkedésével a közegészségügyi kockázatok is növekednek. Különösen érintettek a gyermekek, az időskorú és az egyéb veszélyeztetett lakosság. Rossz levegőminőség esetén a kormányzati szervek általában egészségügyi javaslatokat fogalmaznak meg a bel- és kültéri tevékenységekkel kapcsolatban.
A légszennyezettségi index kiszámításának módja
A különböző kormányok a légszennyezettségi index (Air Quality Index, AQI) segítségével tájékoztatják a nyilvánosságot a levegőminőségről. Arra szolgál, hogy a különböző szennyező anyagok szintjét egy könnyen átlátható indexben foglalja össze.
Az indexek közötti gyakori különbségek a következők:
- Szennyező anyagok száma és típusa: A különböző AQI-k különböző egyedi szennyező anyagokon alapulnak.
- Néhány gyakori, mért szennyező anyag:
- Szálló por, például PM2,5 és PM10
- Ózon (O3)
- Nitrogén-dioxid (NO2)
- Kén-dioxid (SO2)
- Szén-monoxid (CO)
- A különböző országok és régiók különböző szennyező anyagokat mérnek az index meghatározásához. Például:
- Az európai AQI a fent említett hat különböző szennyező anyagról számol be.
- Az indiai AQI a fent említett szennyező anyagok mellett az ammónia (NH3) szintjéről is beszámol.
- Néhány gyakori, mért szennyező anyag:
- Átlagolási idő: Számos hivatalos forrás megadott időkereten belüli átlagolt mért adatok alapján biztosít jelentést. Ezek az időkeretek 1 és 24 óra közötti időtartamig terjedhetnek.
- Szennyezőanyag-koncentráció küszöbértékei: A különböző AQI-k a saját értelmezésüket alkalmazzák a különböző szennyezőanyag-koncentrációszintek jelentette veszélyekre.
- Domináns szennyező anyagok: Az AQI-k a kitettség kockázata alapján határozzák meg a domináns szennyező anyagot, azaz aszerint, hogy jelenleg melyik szennyező anyag ártalmas a leginkább az emberi egészségre. Mivel az AQI-k a veszélyekkel kapcsolatban különböző értelmezéseket rendelnek az egyes szennyező anyagokhoz, eltéréseket tapasztalhat a domináns szennyező anyagok tekintetében.
A szabadtéri szennyező anyagok leggyakoribb típusai és forrásaik
A helyi légszennyezettségi indexek a légszennyező anyagok mérésein alapulnak. A leggyakrabban mért kültéri szennyező anyagok a következők:
- Szálló por (PM): A levegőben található apró méretű szilárd részecskék és folyadékcseppek. A PM10 és a PM2,5 olyan részecskék, amelyek átmérője kisebb, mint 10 mikrométer és 2,5 mikrométer. A részecskék gépjárművekből, fatüzelésű berendezésekből és az ipari termelésből származnak. A tűz és a porvihar szintén nagy koncentrációban tartalmaz részecskéket.
- Nitrogén-dioxid (NO2): Gáznemű anyag, amely a városközpontokra jellemző légszennyezés fő összetevője. Elsősorban a járművekből, az ipari termelésből, az erőművekből és a fűtésből ered.
- Ózon (O3): A sztratoszférában található gáz. Megvéd bennünket a káros ultraibolya sugárzástól és a troposzférától. Az ózon olyan káros szennyező anyag, amely a napfény, a szerves gázok és az alábbiak által kibocsátott nitrogén-oxidok közötti kémiai reakció során keletkezik:
- Autók
- Erőművek
- Más források
- Kén-dioxid (SO2): Csípős és kellemetlen szagú mérgező gáz. A fosszilis tüzelőanyagot égető villamosipari létesítmények, kőolaj-finomítók és cementgyártó üzemek bocsátják ki, illetve vulkánkitörések során keletkezik.
- Szén-monoxid (CO): A fosszilis tüzelőanyagokat égető gépjárművekből vagy gépekből származó gáz.
Nagy koncentrációban ezek a szennyező anyagok káros hatást gyakorolhatnak az egészségre. Ezekről az Egészségügyi Világszervezet (WHO) webhelyén talál további információt.
A levegőminőség hatásai
Noha összetett téma, a levegőminőséget több tényező befolyásolja:
- Olyan időjárási körülmények, mint a szél sebessége és iránya, valamint a relatív páratartalom.
- napsugárzás;
- erdőtüzek és más típusú tüzek;
- mezőgazdasági porviharok és porkibocsátás;
- ipari és magánháztartások általi kibocsátások;
- gépjárműforgalomból származó kibocsátás;
- egyéb fizikai és kémiai légköri folyamatok.
Állomásalapú megoldásspecifikus
A közeli légszennyezettségi index (AQI) kiválasztása
A levegőminőségi szintek kiszámítása a levegőminőségi állomások mérései alapján történik. Annak érdekében, hogy átfogóbb képet kapjon a levegőminőségi adatokról, térképet biztosítunk az Ön környékén található összes állomásról. Azonban a levegő minősége eltérő lehet az egyes állomások között, és az Önhöz legközelebb eső állomás AQI-szintje nem feltétlenül tükrözi az adott helyen mért AQI-szintet. A félreértések elkerülése érdekében térképalapú nézetet jelenítünk meg az Ön környékén lévő adott állomások által számított AQI-szint megjelenítéséhez.
A hely szűkössége miatt számos Google-termék egyetlen állomás adatait jeleníti meg. Ebben az esetben az AQI-értéket az Ön tartózkodási helyéhez legközelebb lévő állomás mérése alapján választja ki a rendszer.
Fontos:
- A szennyező anyagok koncentrációja rövid távolságon belül is változhat, ami a mért levegőminőségi értékek drasztikus eltérését eredményezheti az Ön tartózkodási helye és az állomás helye között.
- Bizonyos esetekben rövid (12 órás) késés lehet a levegőminőségi adatok bejelentésében, ami a gyorsan változó levegőminőség esetében tapasztalható.
- Előfordulhat, hogy egyes mérőállomások csak bizonyos szennyező anyagokat mérnek. Ez a különbség néha eltérésekhez vezethet az AQI adatai és a levegő tényleges minősége között (ezek az adatok ugyanis állomásonként eltérők, és csak az adott állomáson mért szennyező anyagokat jelenítik meg).
- A más adatforrásoktól való eltéréseket az adott AQI időbeli átlagolása is okozhatja, különösen a magas szennyezettségi események elején és végén.
Mit jelent a füstfelhő?
Fontos: Előfordulhat, hogy a térkép az előző napi füstmennyiséget jeleníti meg, miközben az aktuális napra vonatkozóan még folyamatban van a füsttel kapcsolatos adatok feldolgozása. Egyes esetekben előfordulhat, hogy az AQI megfelelő értékeket jelenít meg füstfelhő előfordulása esetén is. Ez olyan esetekben fordulhat elő, amikor a füstfelhő nem éri el a talajfelszínt, és ezért nem befolyásolja a mért levegőminőséget.
Az Amerikai Egyesült Államokban a füstre vonatkozóan további információt a NOAA biztosít műholdas adatok alapján (hozzáférhetők a Google Keresőben és a Térképen).
Az adatok a közepes és magas füstsűrűséget tartalmazzák. Ha rendelkezésre állnak adatok, a levegőminőséget jelző térkép megjeleníti a füstfelhőket is.
Levegőminőségi adatforrások
A Google Air-termékek minőségének biztosítása érdekében a figyelőállomás adatait közvetlenül az alábbi forrásokból jelenítjük meg:
Ausztrália
- Ausztrál Fővárosi Terület Kormányzata
- Környezetvédelmi Hatóság (EPA), Victoria állam
- Környezetvédelmi Hatóság (EPA), Dél-Ausztrália
- Új-Dél-Wales kormányzata
- Északi Területek Környezetvédelmi Hatósága (EPA)
- Queensland kormányzata
- Nyugat-Ausztrália kormányzata
Brazília
Chile
India
Izrael
Mexikó
Szingapúr
Dél-Korea
Egyesült Államok
Modellalapú megoldásspecifikus
Légszennyezettségi index (AQI) kiválasztása a közelben
A Google az adott helyen a levegőminőség megjelenítéséhez használja a levegőminőségi modellt.
Ha egy város levegőminőségét tekinti meg (például az „időjárás Londonban”), akkor az eredményül kapott levegőminőségi érték egy Öntől távol eső helyre (például a városközpontra) vonatkozhat. Ez nem tükrözi pontosan az Ön környezetét, még akkor sem, ha ugyanabban a városban tartózkodik.
AQI lekérése a tartózkodási helyére:
- Jelentkezzen be a Google Térképbe.
- A hely fejlécében válassza a Terület kiválasztása lehetőséget.
-
A pontos helyadatok használatához módosítsa a helyet.
A Google levegőminőség-modelljének adatforrása és pontossága
A levegőminőségi modellt a fúziós megközelítésnek nevezett többrétegű megközelítésre alapozzuk. Ez a megközelítés különböző bemeneti forrásokból származó adatokat egyesít, és kifinomult módon súlyozza a rétegeket. A beviteli rétegek a következők:
- Kormányzati megfigyelő referenciaállomások
- Kereskedelmi érzékelőhálózatok
- Globális és regionális szórási modellek
- Tűzfüst- és pormodellek
- Műholdas információk
- Forgalommal kapcsolatos adatok
- Kiegészítő információk, például földtakaró
- Meteorológia
A Google-modell a fent említett leggyakoribb szennyezőanyag-koncentrációk alapján biztosít levegőminőségi (bizonyos esetekben az NO, az NOx és a nem-metán szénhidrogének [NMHC] adataival kiegészített) indexeket. A modell egy 500×500 m-es rácson van kiszámítva.
Az állami vagy a referenciaállomásoktól származó, szennyező anyagokra vonatkozó adatok képezik a modell alaprétegét és legmegbízhatóbb információit. A szabálytalan értékek eltávolítása és az adatok jó minőségének biztosítása érdekében a modell minőségbiztosítást végez a világ különböző részein lévő monitoroktól gyűjtött méréseken. Ha jelentős késés tapasztalható a mérés időpontja és közzététele között, akkor egy ultrarövid távú elôrejelzési algoritmus az aktuális órára vonatkozóan számítja ki a szennyező anyagok koncentrációját.
A modell korlátai
Bár a Google-modell által használt összes információs réteggel kapcsolatban lehetnek hibák, megközelítésünk jelentősen csökkenti a hibák teljes számát, mivel a modell keresztellenőrzést végez a különböző források között. Azonban minden modellben vannak hibák, amelyek a következők lehetnek:
- Bizonyos esetekben rövid (1–2 órás) késés a levegőminőségi adatokban.
- Helyi eseményeket, például grillezést vagy égő házat a modell nem észlel.
- Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a modell az Ön tartózkodási helyétől számított néhány kilométerre jelzi a füstöt.
- Bizonyos időszakokban a felhasználók a tűzfüst miatt késéssel juthatnak levegőminőségi adatokhoz Mexikóban és Kanadában.
Eltérő AQI-érték a Google-tól és a figyelőállomástól
Az állami mérőállomásoktól és a Google-tól származó légszennyezettségi indexértékek között az alábbi okok miatt lehetnek eltérések:
- Nem minden kormányzati állomás mér mindenféle szennyezőanyagot.
- Az állami mérőállomások adatairól sok esetben késéssel készül jelentés, ezért előfordulhat, hogy a levegőminőségben jelentkező hirtelen változások hiányoznak.
- Az állami mérőállomások csak azt mérik, hogy mi történik az állomás területén.
A Google modellje például több adatforrást vesz figyelembe, és valós időben jelzi előre az állomás területén észlelhető levegőminőséget mind a hat szennyező anyagra vonatkozóan:
- Talajközeli ózonszint (O3)
- PM2,5
- PM10, például poresemény
- Szén-monoxid (CO)
- Kén-dioxid (SO2)
- Nitrogén-dioxid (NO2) 500 méteres rácsfelbontásban
1. példa: Poresemény (PM10) során az egyik mérőállomás jó levegőminőséget jelez, mivel csak a talajközeli ózonszintet (O3) méri. A Google-modell azonban gyenge levegőminőséget mutat, mivel a PM10-et is méri.
2. példa: A mérőállomás az összes szennyező anyagot méri, a Google és az állomás ugyanazt a domináns szennyező anyagot (pl. az ózont) mutatja, azonban a Google 200-as légszennyezettségi indexet jelez, miközben a mérőállomás csak 150-est. Ennek az lehet az oka, hogy az ózonszint a nap folyamán változik, ezért előfordulhat, hogy a 2 órával korábban végzett mérés nem egyezik meg a Google valós idejű előrejelzésével.
A Google által megjelenített levegőminőség nem egyezik azzal, amit a kereskedelmi érzékelőmön (vagy a legközelebbi érzékelőn) látok. Ennek mi az oka?
A jelentett szennyező anyagok száma
Míg a kereskedelmi forgalomban kapható érzékelők többsége csak a PM2,5 és a PM10 szennyező anyagokról biztosít adatokat, addig a Google többféle szennyező anyagra, többek között a talajközeli ózonszintre (O3), a PM2,5-re, a PM10-re, a szén-monoxidra (CO), a kén-dioxidra (SO2) és a nitrogén-dioxidra vonatkozóan is közöl adatokat. A legtöbb kereskedelmi érzékelő esetén a nagyobb részecskék hatásfoka csökken, ami azt jelenti, hogy a PM10 mérési megbízhatósága nagyon alacsony lehet az érzékelőkben használt optikai módszer korlátozása miatt.
Környezeti tényezők
A külső környezeti tényezők (például a magas relatív páratartalom és a hőmérséklet) befolyásolhatják a kereskedelmi forgalomban kapható optikai érzékelők által mért értékeket.
Az érzékelő elhelyezkedése is jelentősen befolyásolhatja a mért értékeket, mivel az érzékelőre a kifejezetten lokális szennyezés is hatást gyakorolhat, ez pedig csak kisebb területre koncentrálódik.
Modellünk felhasználja a kereskedelmi érzékelők által mért értékeket, az érvénytelen méréseket pedig azonosítja és eltávolítja.
Az alkalmazott átváltási folyamat
A kereskedelmi forgalomban kapható érzékelők gyakran alkalmazzák a „számalapú” módszert a PM2,5 mérésére, míg a levegőminőségi adatok jelentésére használt szabvány formátum „tömegalapú”.
Az állami mérőállomások és a Google modellje alapértelmezés szerint „tömeg/mennyiség” alapján számol be az adatokról. Ehhez az átalakításhoz meg kell adni a részecske sűrűségét (vagyis a füst vagy por típusát). Ez az átváltás jelentős eltérésekhez vezethet az állami mérőállomások és a Google modelljének adataihoz képest.
Az átlagolási idő
A különböző kereskedelmi érzékelőhálózat-szolgáltatók eltérő átlagolási idővel jelenítenek meg adatokat. A Google a szennyezőanyag-koncentrációt és az AQI-t óránként számítja ki. Minden AQI saját átlagolási idővel rendelkezik az ország alapján, amely általában legalább óránkénti, gyakran több órás. Például a füstszennyezettség hirtelen növekedése esetén azt láthatja, hogy egy adott kereskedelmi érzékelő szolgáltatói webhelye a rossz levegőminőséget 10 perces átlag alapján jelzi, miközben a Google az óránkénti átlagot jeleníti meg (amely ebben az esetben alacsonyabb lenne a megelőző órákban mért alacsonyabb szennyezettség miatt). A Google emellett a hivatalos AQI-értéket is megjeleníti, amely egészségügyi következményeket is jelez, és még hosszabb átlagokon alapul.
Megjegyzés: A kereskedelmi érzékelőhálózat nem szerepel a modellünkben, és eltérő eredményeket mutathat.
A Google levegőminőséggel kapcsolatos adatai eltérnek más szolgáltatók adataitól
Eltérő légszennyezettségi indexek
A különböző országok és régiók más-más skálák alapján, különböző célokra használnak légszennyezettségi indexeket. A szolgáltatók összehasonlításakor ügyeljen arra, hogy olyan jelentéseket hasonlítson össze, amelyek ugyanazt a „levegőminőségi nyelvet” beszélik.
Például egyes szolgáltatók a US AQI óránkénti indexét, mások a US AQI-t beállított értékként (pl. a PM2,5 átlagolása 24 órára) használják, megint más szolgáltatók pedig az AirNow indexet alkalmazzák.
Különböző jelentéskészítési és mérési módszerek
Különbség van aközött is, ahogyan a különböző szolgáltatók a levegőminőséget mérik, ez pedig a végső eredményeket is befolyásolja.
Bizonyos esetekben a levegőminőségi adatok méréseken alapulnak. Egyes szolgáltatók kereskedelmi érzékelőket, mások pedig modelleket használnak.
A Google a következőkkel kombinálja a világ felügyeleti állomásaitól származó információkat:
- Kereskedelmi érzékelő-információk
- Műholdas adatok
- Időjárásminták
- Forgalmi adatok jelentése
- Futótűz
- Földfelszín-lefedettségi adatok
A levegőminőségi adatok jelentésekor a különböző szolgáltatók eltérő időösszesítést alkalmazhatnak, így előfordulhat, hogy ugyanazon a helyen a különböző szolgáltatók által jelentett szennyezőanyag- vagy indexértékek időbeli késései jelennek meg.
Szennyező anyag található, de a Google jó levegőminőséget mutat
Néha előfordulhat, hogy a Google-on látható levegőminőségi adatok nem egyeznek meg azzal, amit a környezetében lát vagy érzékel. Ennek általában több lehetséges magyarázata van:
- Az orrunk különösen érzékeny a szagokra. Előfordulhat, hogy bizonyos típusú szennyezést – például a füstből származó gázokat nagyon alacsony koncentrációban – észlel még akkor is, ha a levegő minősége egészségügyi szempontból elég biztonságosnak tekinthető. Az illékony szerves vegyületek (Volatile Organic Compounds, VOC) által előidézett légszennyezettség észlelhető szagokat eredményezhet, de az állami mérőállomások nem mérik őket, és a levegőminőségi jelentéseinkben sem szerepelnek.
- A láthatóságot befolyásoló füst gyakran látható nagy magasságban még akkor is, ha a földfelszín közelében nem észlelhető.
További információ a Google-modellek korlátozásairól.
A Google rossz levegőminőséget jelez, de minden tiszta
Bár a szennyezés bizonyos típusai (például a porviharok vagy az erdőtüzek füstje) láthatók, a légszennyezettség nagy része szabad szemmel nem észlelhető. Ez az egyik alapvető eltérés a légszennyezettség és az időjárás között, ez utóbbi esetében ugyanis sokszor elég kinézni az ablakon, hogy megállapítsuk, napos, esős, szeles idő van.
Például magas ózonszint (más néven „gyönyörű nap” effektus) – amelynek létrejöttéhez napfény szükséges – alakulhat ki nagy magasságban (például egy hegytetőn) egy egyébként szép és napsütéses napon.
A másik ok a modell korlátozása lehet, amint azt a Levegőminőséggel kapcsolatos súgó ismerteti.
A Google jelentései eltérően működnek az egyesült államokbeli AirNow esetében
Az Amerikai Egyesült Államokban a levegőminőségi adatok két legnépszerűbb hivatalos forrása az AirNow fő webhelye és az AirNow tűz- és füsttérképe.
Van azonban néhány fontos különbség az AirNow és a Google levegőminőségi jelentései között:
- Az ellenőrzött szennyező anyagok száma: A Google összhangban van az USA EPA-val és az USA EPA-val, és több szennyező anyagra terjed ki, mint amennyit az AirNow a webhelyén megjelenít.
- A Google több adatforrást használ.
- A Google hiperlokális adatokról is beszámol, ellentétben az AirNow térségszintű legrosszabb mért adataival.
- A Google és az AirNow között különbség mutatkozik a légszennyezettségi index (AQI) tekintetében.
| AirNow | AirNow tűz- és füsttérkép | ||
| Adatforrások és módszer |
Mérőállomások és interpolációs modell egy adott régióban mért legrosszabb adatok alapján |
|
Különböző bemeneti adatok, modellek és különböző időbeli és térbeli előrejelzési algoritmusok:
|
| Ellenőrzött szennyező anyagok |
|
Szálló por (PM2,5) |
|
Az Amerikai Egyesült Államokban két hivatalos módszert alkalmaznak a légszennyezettségi index (AQI) kiszámítására:
- A US EPA AQI-je, amely hosszabb időtartamra vonatkozóan számítja ki a kitettséget, és hat szennyező anyagot vizsgál – lásd az alábbi táblázatot.
- A NowCast, amely a teljes napi AQI becslésére szolgál a nap bármely adott órájában. A szolgáltatás az aktuális időjárási viszonyokat jeleníti meg, így az emberek szükség esetén lépéseket tehetnek a szabadtéri tevékenységek és a kitettség csökkentése, valamint egészségük megóvása érdekében. A NowCast lehetővé teszi, hogy az aktuális viszonyokat ábrázoló térképek jobban igazodjanak ahhoz, amit az emberek ténylegesen látnak vagy tapasztalnak. Arra szolgál, hogy aktuálisabb adatokat biztosítson az ózon, a PM2,5 és a PM10 szintjeire vonatkozóan.
A Google a két indexet kombinálja az USA-beli AQI-ról szóló jelentés elkészítéséhez.
Az USA-beli hivatalos AQI-k és a Google indexeinek összehasonlítása
Az alábbiakban részletes lebontásban láthatók az USA-ban alkalmazott különböző AQI-megközelítések, így egymás mellett összehasonlíthatja őket:
| US AQI | AirNow NowCast | A Google hibrid USA-beli AQI-ja | |
| Szennyező anyagok száma |
6 szennyező anyag
|
3 szennyező anyag
|
6 szennyező anyag
|
|
Figyelembe vett időtartamok |
A lefedett átlagos időtartam szennyező anyagtól függően változik: például az ózonszint számítása 8 órás átlagos expozíciós szintek és 1 órás expozíciós tartományok alapján történik. A PM2,5 értékét 24 órás expozíciós átlagok alapján teszi közzé. |
Az AirNow NowCast átlagoló módszere nagyobb súlyt fektet az elmúlt órákra, hogy jobban tükrözze a tüzek füstje vagy a porviharok okozta hirtelen változásokat a légszennyezettség szintjében. Rövidebb átlagos időtartamok a US AQI-hez képest, pl. az elmúlt 12 órás időszak figyelembevételével. |
A Google átveszi az AirNow NowCast átlagolási módszerét a szálló porra (PM10 és PM2,5) vonatkozóan, így nagyobb hangsúlyt kapnak az elmúlt órák és a hirtelen változások. Viszont több szennyező anyagról számolunk be a NowCast jelentéséhez képest: a Google egyéb szennyező anyagok (O3, NO2, SO2, CO) átlagait veszi alapul, számításokat futtat, majd ezt a US AQI formátumára váltja át. |
Levegőminőségi adatforrások
A következő forrásokból gyűjtünk információkat a Google levegőminőség-modellel kapcsolatban:
Globális adatforrások
- A PurpleAir alacsony árú érzékelőinek adatai.
- A Copernicus Atmosphere Monitoring Service szolgáltatás módosított adatai.
- A Copernicus Global Land Cove módosított adatai.
- A közszférára vonatkozó információk a nyílt kormányzati licenc v3.0 értelmében a Met Office-tól.
- Az Európai Gazdasági Térség vonatkozó adatai a CC-BY-2.5 DK licencnek megfelelően.
Belgium
- Módosított IRCEL – CELINE-adatok Licenc.
Kanada
- A manitobai kormányzattól származó, az OpenMB információs és adatfelhasználási licenc (Manitoba.ca/OpenMB) által engedélyezett adatok.
- Az Open Government Licence – Ontario, version 1.0 által engedélyezett adatok.
Dánia
- DCE – Nationalt Center for Miljø og Energi. Az adatok nyers adatok, amelyek minősége nem ellenőrzött.
Finnország
Franciaország
- Pays de la Loire: Adatok forrása: Air Pays de la Loire.
- Geo D'Air.
Németország
- A Német Környezetvédelmi Ügynökség módosított adatait tartalmazza. Módosítások végrehajtva.
Guernsey
- © Crown 2023 copyright Defra a következőn keresztül: uk-air.defra.gov.uk.
Olaszország
- Regione del Veneto. Licenc.
Írország
- Környezetvédelmi Ügynökség (EPA): https://www.epa.ie/ https://airquality.ie/.
- Licenc.
Japán
- Soramame módosított adatai.
Mexikó
- A Mexikóváros Kormányának Környezetvédelmi Titkársága által közzétett levegőminőségi adatok a Mexikói-medence nagyvárosi övezetében működő légkörmegfigyelési hálózattól és mérőállomásaitól származó adatok alapján készülnek. A hálózat működtetője és kezelője a Levegőminőségi Főigazgatóság (SEDEMA) Levegőminőség-ellenőrzési Igazgatósága. Ezek az adatok rendelkezésre állnak a nagyközönség számára, és minőségbiztosítási eljárások tárgyát képezhetik, amelyek módosíthatják őket. Ezen adatok harmadik felek általi terjesztéséért vagy felhasználásáért az őket közzétevő vagy felhasználó személy a felelős.
- SINAICA, https://sinaica.inecc.gob.mx/. Módosítások végrehajtva.
Spanyolország
- MeteoGalicia és Xunta de Galicia Környezetvédelmi, Területi és Lakhatási Minisztériuma.
- Madrid Comunidad.
- A Környezetvédelmi Minisztérium adatai a CC BY 4.0 licenc alapján.
Svédország
- Az SMHI módosított adatait tartalmazza.
Egyesült Királyság
- © Crown 2023 copyright Defra a következőn keresztül: uk-air.defra.gov.uk.
- A LondonAir adatait tartalmazza. Licenc.
- Northern Ireland Air.
Egyesült Államok
- Texas TCEQ.
- New York állam Környezetvédelmi Minisztériuma: Az itt megjelenített adatok a következő webhelyről származó adatokat tartalmazzák: http://www.nyaqinow.net. Az adatok előzetesek, és bármikor módosulhatnak.